Tudom, liberális mainstreamben élünk és nem lehetek eléggé toleráns másokkal. No nem a buszon álló és tekintetükkel ülőhelyért könyörgő nénik iránti toleranciáról, nem a fehér pálcával zebrán átkelni szándékozók számára felajánlható és üdvös segítségnyújtásról, nem a közlekedési káoszban a parttalan torlódás oldását segítő előzékenységről és nem is a házastársak súrlódásait elkerülhetővé szelídítő toleranciáról van szó amellyel megkönnyíthetjük a másik ember életét és ezzel összességgében egy kultúráltabb és hatékonyabban működő Magyarországot építhetünk. Nem. Nekem ugyanis - úgy tűnik most már kötelezően - a délutáni műsorsávban feltűnő azonos nemű párok bizarr történeteit kell tolerálnom. Amennyiben nem teszem, akkor mucsai, intoleráns és regresszív vagyok, rosszabb esetben fasiszta. Elelnkező esetben persze maga vagyok a megtestesült progresszivitás. Kapcsoljak el - ez az általános recept. Pedig nem magam miatt szólok, hanem a korban sokkal fiatalabb, képlékeny és alakuló szellemi, érzelmi, lelki profillal bíró gyermek okán, aki esetleg először lát ilyet és meghökkenve próbálja értelmezni miért is viselkednek szokatlanul az egymást láthatóan szerető férfiak. Apa, anya nincs otthon, de máris zavaros anzix keletkezik kis fejében, hiszen a képernyőn két apa van... Vagy mi... S az egyik apa szerelmet vall a másik apának. Sőt, gyűrűt húz az ujjára. Jé.. Furcsa. Így is lehet ? Senki sem tudja milyen gondolatokat ébreszt a fiúban a látvány, senki sem tudja milyet titkos tudatalatti szirénhangokat hív elő az apák csoportos megjelenése anyák nélkül és kis képzeletében az eddig számára természetes mucsai családmodellbe már be is verték az első koporsószeget. Vagyis és pontosabban mindez csak lehetséges. Nem tudjuk, hogy így történik-e valójában, de érezzük, hogy gyermekeknek nem való látvány az ami szórakoztató talkshow címen megy a tévében liberalizmus ide, liberalizmus oda. Szóval én elkapcsolhatok, de a 9 éves fiú, aki egyedül van otthon délután, mert a szülei még éppen a multicégnél rágják a globalitás gittjét a meetingen nagyon liberális szellemben de kényszerűen egyedül hagyva kis csemetéjüket lehet, hogy másképp gondolja. Persze én akarva-akaratlanul tolerálom a két fiú szerelmi ügyének részletes boncolgatását, hiszen nincs beleszólásom abba mi kerül a 6-14 évesek által is jelentős mértékben látogatott műsorsávba, de nekem már mindegy. Én már nem vagyok képlékeny. Én mér csak mucsai maradok - legalábbis a liberáltoleraták szerint.
Szóval, a fentiekre tekintettel, lehetne egy kis toleranciát kérni a toleranciabajnokoktól azok iránt akik ilyen mucsai, konzervatív módon gondolkodnak és a gyermeküket nem szeretnék kitenni ilyen látványnak ? Tényleg olyan fontos délután 5 órakor buzikat mutogatni a legnézettebb csatornán ?
